Birtokvédelmi eljárás

Ügytípus definíciója:

Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.
A jegyző előtti birtokvédelem a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül történt birtokháborítás esetén vehető igénybe. A birtokvédelmi eljárás során pusztán ténykérdések vizsgálatára kerül sor, azaz a birtokától megfosztott, illetve a birtoklásban megzavart birtokosnak a védelem elnyeréséhez csak azt kell bizonyítania, hogy birtokban volt és a birtokot tőle jogellenesen elvonták, illetve a birtoklását tilos önhatalommal megzavarták. Az eljárás elsődleges célja tehát az eredeti birtokállapot helyreállítása, illetőleg a zavarás megszüntetése. Amennyiben a birtokháborítás egy éven túl történt, a birtoklásában sérelmet szenvedett fél bíróság előtt kérheti a birtokháborítás megszüntetését. Szintén a bírósághoz kell fordulni, amennyiben a birtokvédelmet nem a birtoklás ténye, hanem a birtokláshoz való jogosultság alapján kéri a sérelmet szenvedett fél.

Hatáskör és illetékesség: Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, az ingatlan fekvése szerinti jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
Ügyfélfogadás helye: 
Borsodnádasdi Polgármesteri Hivatal 3671 Borsodnádasd, Köztársaság út 12. 
Ügyfélfogadási idő: 
Hétfő: 8.00-12.00-ig 
Szerda: 8.00-12.00; 13:00-16:00-ig 
Péntek. 8.00-12.00-ig 
Tájékoztatásnyújtás: 
06-21-345-70-40
06-48-442-334

Az eljárás leírása:
A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás magánjogi eljárás, amely kizárólag az ügyfél kérelmére indul.
A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.

A kérelem tartalmazza:
- a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását,
- annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),
- a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
- a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
- a birtoksértés időpontjára történő utalást,
- a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
- A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást.
- A birtokvédelmet kérő az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.

A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat.
A kérelem 15 napon belül kerül elbírálásra, mely határidő nem hosszabbítható meg. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése értelmében 3.000,- forint illetékköteles, amelyet az eljárás megindításakor a kérelmen kell illetékbélyeg formájában leróni. A hatóság költségmentességet adhat az ügyfél részére, amennyiben bizonyítja, hogy arra rászorul. A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.
A tényállás tisztázása után a hatóság határozatot hoz, és ha minden kétséget kizáróan bebizonyosodik a birtoksértés elkövetése, a hatóság az eredeti birtok állapotot helyreállíttatja, és a birtoksértőt e magatartástól eltiltja.
A birtokvédelmi kérelmet elutasító, illetőleg annak helyt adó érdemi határozat ellen közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, tekintettel a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:8. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely alapján a jegyző határozatát sérelmesnek tartó fél a határozat közlésétől számított 15 napon belül a bíróságtól kérheti a határozat felülvizsgálatát.

Amennyiben a kérelemnek helyt adó határozat születik, úgy a kötelezett – a panaszolt - az abban foglaltaknak a határozat kézbesítésétől számított három napon belül – a kereset benyújtásától függetlenül - köteles eleget tenni. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén végrehajtási eljárás keretében történik a teljesítés kikényszerítése. A végrehajtási eljárás az ügyfél kérelmére történik, a kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradását a panaszos félnek be kell jelentenie a hatóság részére. A végrehajtási eljárás ezen bejelentés alapján kerül lefolytatásra, mely nem illetékköteles eljárás.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 142. § (1) bekezdése kimondja, hogy a végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító szerv – szükség esetén a jogosult, illetve a kötelezett meghallgatása után – határoz.
A hatóság a végrehajtási eljárás során a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére, és veszélyére elvégeztetheti; feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse; ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben eljárási bírságot szabhat ki (5.000,- Forinttól - természetes személy esetén - 500.000,-Ft-ig, / jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén: 1.000.000,- Ft-ig terjedő összegben); a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.
A közigazgatási szerv azt az intézkedést köteles megtenni, amely - az eset összes körülményét mérlegelve – a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését. A Ptk. 5:8. § (5) bekezdése értelmében bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.

Jogorvoslat:

A Ptk. 5:8. § (3) bekezdése alapján a jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a másik féllel szemben indított perben az Egri Járásbíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. A bíróságnak címzett keresetlevelet a jegyzőnél kell benyújtani.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) értelmében 2016. július 1. napján és azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perekben, valamint a 2016. július 1. napján vagy azt követően indult jegyző előtti birtokvédelmi eljárás során hozott birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben a jogi képviselővel eljáró fél, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, valamint a közigazgatási szerv köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a bírósággal.

Ennek értelmében a hivatkozott jogalanyok a keresetlevelet elektronikus úton kötelesek benyújtani az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél, illetve a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőnél a közzétett ÁNYK űrlapon.

Segédlet a nyomtatványok kitöltéséhez:

Az elektronikus kapcsolattartásra, így az adóbevallásra, bejelentésre a kormányzati portálon keresztül az ügyfélkapu használatával van lehetőség mind magánszemélyek, mind jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet számára. A nem természetes személy adóalanyok esetében a szervezet által megjelölt jogi képviselettel rendelkezőnek kell regisztrált ügyfélkapuval bírnia, és ezen, magánszemély ügyfélkapuján keresztül nyílik lehetősége a szervezetnek az elektronikus kapcsolattartásra.

Az ügyfélkapu létrehozása az Okmányirodában történik. A regisztráció során a személyes megjelenés, valamint ennek folyamán létrehozott egyedi felhasználónév és jelszó biztosítja, hogy a későbbiekben kizárólag az ügyfél tud eljárási cselekményeket kezdeményezni az ügyfélkapu rendszerén keresztül.

Elektronikus nyomtatványbeküldést a NAV portáljáról letöltött és saját számítógépére telepített Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) keretprogram segítségével tölthető ki és adható fel.

Mire van szükség a nyomtatvány kitöltéséhez?

  1. JAVA futtatókörnyezet legalább 1.6-os verziója (JRE6). - segítség a telepítéshez
  2. ÁNYK (Általános Nyomtatványkitöltő) keretprogram - segítség a telepítéshez
  3. Elektronikus nyomtatvány - lejjebb megtalálhatóak
  4. Regisztráció az ÜGYFÉLKAPU-hoz - segítség a regisztrációhoz

Birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben az alábbi „P26" kóddal ellátott űrlap alkalmazandó:

Űrlap keresetlevél beterjesztéséhez jegyző birtokvédelmi határozatának megváltoztatása iránti perben
Kitöltési útmutató a keresetlevél beterjesztéséhez jegyző birtokvédelmi határozatának megváltoztatása iránti perben

Vonatkozó jogszabályok:

  • Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.);
  • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) – kizárólag adatkezelés és végrehajtási eljárás esetén!;
  • A Kormány 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelete a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról;
  • Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv;
  • 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról.