Borsodnadasd.hu

"Nádasdok" Magyarországon az 1910-es népszámlálás alapján

• ABAÚJNÁDASD: ABAÚJ-TORNA VÁRMEGYE,FÜZÉRI JÁRÁS

• 1045 lakos (426 MAGYAR,29 NÉMET,589 SZLOVÁK)

• ALSÓNÁDASD: HUNYAD VM.,VAJDAHUNYADI JÁRÁS

• 654 lakos (17 MAGYAR,629 ROMÁN)

• BORSODNÁDASD: BORSOD VM. ÓZDI JÁRÁS

• 2196 lakos (2105 MAGYAR,42 NÉMET, 48 SZLOVÁK)

• CSALLÓKÖZNÁDASD: POZSONY VM.,DUNASZERDAHELYI JÁRÁS

• 507 lakos (506 MAGYAR)

• FELSŐNÁDASD:HUNYAD VM., VAJDAHUNYADI JÁRÁS

• 747 lakos (747 ROMÁN)

• FRAKNÓNÁDASD: SOPRON VM.,NAGYMARTONI JÁRÁS

• 2099 lakos (47 MAGYAR,1978 NÉMET,67 CIGÁNY)

• HADADNÁDASD:SZILÁGY VM.,SZILÁGYCSEHI JÁRÁS

• 844 lakos (782 MAGYAR,62 ROMÁN)

• NÁDASD: LIPTÓ VM., LIPTÓSZENTMIKLÓSI JÁRÁS

• 289 lakos (9 NÉMET,279 SZLOVÁK)

• NÁDASD: VAS VM., KÖRMENDI JÁRÁS

• 1795 lakos (1794 MAGYAR)

• NÁDASDIA: HUNYAD VM.,ALGYÓGYI JÁRÁS

• 270 lakos (269 ROMÁN)

• NÁDASDLADÁNY: FEJÉR VM., SZÉKESFEHÉRVÁRI JÁRÁS

• 1365 lakos (1341 MAGYAR)

• PÜSPÖKNÁDASD (MECSEKNÁDASD): BARANYA VM., PÉCSVÁRADI JÁRÁS

• 2620 lakos ( 285 MAGYAR, 2306 NÉMET)

• SZEPESNÁDASD: SZEPES VM., SZEPESVÁRALJAI JÁRÁS

• 224 lakos ( 6 MAGYAR, 15 NÉMET, 200 SZLOVÁK)

• SZILÁGYNÁDASD: SZILÁGY VM., SZILÁGYCSEHI JÁRÁS

• 660 lakos ( 655 ROMÁN)

• TÉRNÁDASD: TRENCSÉN VM., ILLAVAI JÁRÁS

• 264 lakos (261 SZLOVÁK)

(A kiemelt települések a mai Magyarország területén találhatóak.)

MEGJEGYZÉS: AZ 1898.IV. TÖRVÉNY ALAPJÁN MINDEN TELEPÜLÉSNEK KÖTELEZŐ VOLT MAGYAR NEVET VÁLASZTANI, A SŰRŰN NEMZETISÉGEK ÁLTAL LAKOTT FALVAKBAN EZ CSAK PAPÍRON VALÓSULT MEG. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SÁGI TIBOR HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, BORSODNÁDASD

Plébános: Székely Dénes
Plébánia címe: Borsodnádasd Kossuth L. út 22.
Parókia telefonszáma (üzenetrögzítő): 06-48/951-414
Mobil: 06-30/709-4198
E-mail: szekely.denes@egriegyhazmegye.hu
Ellátott plébániák: Mikófalva, Balaton

Közösségeink:

Ministránsok
Rózsafüzér Társulat
Keresztény Családok Jövőjéért Alapítvány
Szent Rita Imacsoport
Boldog Gizella Karitász Csoport

Egyháztörténet:

Borsodnádasd plébániája 1332-ben már fennállott, egyházának papja ekkor 2 garas pápai tizedet fizetett. 1554-ben a török fölégette Nádasdot, vele együtt 35 más borsodi falu is hasonló sorsra jutott. 1608-ban azt írja Malicskai Dániel itteni plébános, hogy nádasdi és balatoni híveitől megkapta az összes dézsmabeli járandóságait. 1610 és 1613 között a falu nem szerepel a dézsmafizetők között, de az 1620. évi gabona dézsmajegyzék 14 adózó jobbágyháztartást sorol fel. A reformáció kis mértékben honosodott meg, a lakosság nagy része a XVII. Században katolikus maradt, de 1623 körül már nem volt önálló plébánia, hanem Balaton leányegyháza. A török idők után, 1733 és 1746 között Mindenszentekről elnevezett templomát régi építménynek mondják, volt benne egy aranyozott régi oltár, régi mennyezet, szerény felszerelés, mellette fa- harangláb. 1806-ban e templom a község nagy részével együtt leégett, és csak két év múlva tudták újra használhatóvá tenni. Fischer érsek a falu lakóinak kérésére, 1816-ban Balatontól leválasztva, Nádasdot újra önálló plébánia rangjára emelte. Az 1827-es újabb tűzeset után a templom egyre inkább használhatatlanná, majd életveszélyessé vált, így 1844-ben új templom tervezésébe fogtak.

Borsodnádasdi "falusi" Szent István Római Katolikus Templom

Pyrker érsek által az egyházmegyei alapból kiutalt pénzsegélyek terhére 1846-ban lerakták az új templom alapjait, s 1848 közepéig falait félmagasságig felhúzták, homlokzatára tornyot építettek. Az építőmester Streimmelwőger Mihály volt. A forradalom és szabadságharc eseményei miatt, csak 1853-ban tudták folytatni a munkát, amelyet 1859-ben fejeztek be. 1859. július 18-án Szent István tiszteletére áldották meg, azonban teljes belső felszerelése 1861-ig húzódott el.

A templom a falu közepén ellaposodó hegyoldalra épült. Későklasszicista, műemlék épület, amely kelet- nyugati tájolású, téglalap alapú, egyhajós, keleti végén lévő szentélye félkörzáródású. Mindkét hosszanti oldalán három- három, s a szentélyben is egy nagy méretű, felül ívelt ablak adja a természetes megvilágítást. Nyeregtetője lemezzel fedett. Főbejárata a nyugati homlokzaton van. Kisebb előtérből a templombelsőbe lépve jobbról a kórusfeljáró, balról a gyóntatószék van. Fölötte a kórus a régi orgonával, amely a budaőrsi templomból származik. Nagyszámú szobrai közül a Jézus szíve és a Mária szíve fából készült. Készítésük ideje nem ismeretes. A templom belsejében Szent Gellért, Szent László, Szent Imre, Boldog Gizella, Szent Margit, Szent Erzsébet és az Utolsó vacsora freskója látható, az 1998-as felújítás során kiegészülve Boldog Apor Vilmossal. Ívelt záró falán nagyméretű oltárkép található, melyen Szent István felajánlja a szent koronát Szűz Máriának. Festette Cséka Károly 1869-ben. Négy darab villanyárammal működtetett harangja van.

Borsodnádasd Lemezgyártelepi Jézus Szíve Római Katolikus Templom

Épült 1934-ben azon indokok alapján, miszerint a gyártelep lakói 1864-től, a gyár üzemének megindulása óta a község vagy a szomszédos Balaton templomába jártak hitüket gyakorolni. Létrehozatalát úgy a gyár vezetői, elsősorban Quirin József igazgató és dolgozói egyaránt szorgalmazták, ezért nagyarányú gyűjtésbe kezdtek (1926-31).

Építése 1934 áprilisától, augusztusig tartott, a Bekölce községtől kapott telken. Tervezője Walder Gyula műegyetemi tanár, építője Szontágh Pál építészmérnök voltak. Stílusa barokk, mely jól illeszkedik a festői természeti környezetbe. A főhomlokzat mellé asszimetrikusan helyezkedik el a torony. A templombelső berendezésénél kiemelkedő szerepet játszottak a helyi szakemberek. A festések, a famunkák, a csillárok, a karos lámpák, a kovácsoltvas rácsozat, a kupola, a kandeláberek és a kézimunkák mind a borsodnádasdi dolgozók hozzáértését és ügyességét dicsérik. Mellettük több ismert festő, szobrász és fafaragó művész (Leszkovszky György, Henczelmann J., Schmidt J., Kallós Miklós Elek, Márkupp Béla) paraszt barokk stílusú alkotásait csodálhatjuk mg a belső térben.

A templomot Kriston Endre egri segédpüspök szentelte fel 1934. november 11-én. Az önállóvá lett lemezgyári plébániára szalézi atyákat hívtak meg, akik tevékenysége a hitéleten kívül, jótékony hatást gyakorolt a kultúrára is. 1950 óta világi papok adminisztrálják a templomot.

Borsodnádasdi Evangélikus Templom

A templomot az ózdi ágostai hitvallású evangélikus anyaegyház községhez tartozó borsodnádasdi evangélikus fiók egyházközség hívei, számszerint 126 lélek saját áldozatkészségükből, az egyházi intézményektől és az RMST Rt. vezérigazgatóságától támogatva 1934-ben építették. Tervezője és az építés vezetője Szontágh Pál építészmérnök, a munka vezetői Bárczy István és Petrik Lajos voltak. Felszentelése 1934. december 2-án ünnepélyes körülmények között, Geduly Henrik püspök és Quirin Leó központi műszaki igazgató jelenlétében zajlott. Az evangélikus hívők gondozása szinte egybeesett azzal az időponttal, amikor a gyár alapítása és a külhonos munkások betelepítése a XIX. sz. második felében megindult. A lelkiekkel együtt épült- először csak érzésben és gondolatban-a "kő" templom is. Már az első világháború után hozzákezdtek a szükséges pénzeszköz előteremtéséhez a hívek. A lelkészi nyilatkozat szerint: "a nádasdi evangélikusok, az egyszerű munkás hittestvérek, Istentől nyert mindennapi kenyerük egy-egy darabját törték le és helyezték az áldozat oltárára." A kör alakú templom belső tere a puritánságával, egyszerűségével hat. Napjainkban az evangélikus hívek mellett, a helyi református közösség hitéleti központja is a templom.
Borsodnádasdon a római katolikus, evangélikus és református egyház hívein kívül, szórványosan, kis létszámban élnek még más vallású emberek (pl. görög katolikusok, adventisták), de templommal, közösségi házzal helyben nem rendelkeznek. A második világháború előtti 55 fős zsidó közösségből mindössze heten élték túl az üldöztetéseket, így rájuk pusztán a település határában található, már csak maradványaiban létező temető emlékeztet.

Újabb, bővebb információkat a témában az egyház közösségektől és a Helytörténeti Gyűjteményben (48/ 542-010) kaphatnak az érdeklődők.

Érdekességek Borsodnádasddal kapcsolatban

Tudta-e Ön, hogy:

• Az 1920-as években az Ózd és Borsodnádasd környéki ipari övezetet "Felső-borsodi Ruhr-vidéknek" nevezték?
• IV. Béla király a muhi csatából (1241) menekülve a monda szerint 4 napig tartózkodott a borsodnádasdi Vajdavárban, Csicsó vajda vendégeként?
• A Monarchiás Szent István csatahajó és a berlini Alexander-tér híres gömb alakú tévétornya lemezének egy része is a Nádasdi Lemezgyárban készült?
• A helyi nyúlszőr feldolgozó üzem, a Dubaere Kft. állította elő a Dallas filmsorozat kalapjainak alapanyagát?
• A borsodnádasdi kézműves mester, Járdán József alkotta a Hídember című film kardjait?
• Több jelentős író (Gárdonyi Géza, Szabó Dezső, Déry Tibor és Szabó Zoltán) is foglalkozott műveiben településünkkel?
• Borsodnádasd meteorológiai rekordot (legkisebb relatív páratartalom az 1970-es évek elején) tart, és a fagyzugos völgyekre jellemző "Nádasdi katlan" (Aigner Szilárd) kifejezés is ránk vonatkozik?
• Itt épült meg az ország első tűzihorganyzó és ónozó üzeme 1881-ben, Hammerstein Péter jóvoltából?
• Több fokozottan védett, ritka növény is tenyészik erdeinkben (boldogasszony papucsa vagy rigópohár, bíboros kosbor, kardos madársisak, fehér acsalapu, sugár kankalin, ikrás fogasír, pontuszi nőszőfű és turbánliliom)?
• A településünkön alakult 103. RMST cserkészcsapat a gödöllői világjamboreen (1933) zenekarként olyan színvonalon tevékenykedett, hogy Teleki Pál főcserkész is "elösmerését fejezte ki zenéjük munkája felett"?
• A szocializmusban közismertté vált "Vörös Csepel" című dalban szereplő Büchler József szociáldemokrata politikus Borsodnádasdon született?
• A vidékünkön fennmaradt népmonda szerint, Vidróczki a híres betyár a helyi Csurgó-völgy egyik tölgyfája tövében ásta el rablott kincseit?
• Kossuth Lajos lapjában, két ízben is a hazai ipar fejlődési lehetőségeként említi az 1840-es években megnyílt nádasdi bányákat?
• Nagy Béla helyi bútorműves készítette a híres máriapócsi Madonna kép klímaszekrényét?

Borsodnádasd, a Heves-borsodi Dombság területén, Ózdtól 14 km-re délre, festői környezetben elterülő kisváros.

A környékén talált régészeti leletek tanulsága szerint, már a legősibb idők óta lakott hely. Első okleveles említése 1327-ből való, és a plébániája is fennállott már 1332-ben.

Lakói, akik néprajzi szempontból a gazdag tárgyi és szellemi kultúrájú barkó népességhez tartoznak, a középkorban földműveléssel, állattenyésztéssel és erdőgazdálkodással foglalkoztak.

A török az 1500-as évek második felében négyszer pusztította el a települést, így az 1554-es dézsmakönyvben szereplő 54 családfő helyett, 1608-ra mindössze 8 maradt, s a község Balaton leányegyháza lett. Döntő változást fejlődésében, a 19. sz. első harmadában megnyíló, kiváló minőségű barnaszenet termelő bányák létrejötte jelentette. Ezekre alapozva kezdte meg működését 1864-ben a Nádasdi Vashengergyár, amely több mint 120 évig meghatározta a település és környezete helyzetét. A magyar etnikumú paraszti közösség mellé betelepült felvidéki német, szlovák munkásság és a külföldi (porosz, német, osztrák, morva), magasan kvalifikált vasipari szakember gárda munkája következtében a nádasdi lemez néhány évtized alatt fogalom lett az egész országban ("Príma Nádasd").

Az őslakók és a betelepülők együttélése különleges, az ország más tájaira nem jellemző közéletet, településszerkezetet eredményezett. A gyártulajdonos Rimamurány- Salgótarjáni Vasmű Rt. vállalatai között a nádasdi gyár, Ózd és Salgótarján után a hazai vasipar egyik legjelentősebb üzemévé fejlődött, az 1920-as években csak "felsőborsodi Ruhr-vidéknek" nevezett tájon.

A Rima legendás szociálpolitikája következtében, jelentős munkás jóléti intézkedések születtek, melyek a polgárosulás irányában mozdították el a közéletet: lakótelepek, Olvasó Egylet, Tiszti Kaszinó, Fúvószenekarok, három cserkészcsapat, Gyermek Segélyező Nőegylet, Munkás Rokkant Pénztár, Dalárda, színjátszás, Tűzoltó Egyesület, Sport Egylet stb.).

Hammerstein Péter, a magyar tűzihorganyzás megteremtőjéről.

A település 1903-ban vette fel mai nevét, megkülönböztetésül az országban található többi Nádasdtól.

A két nagy háborúban Borsodnádasd lakói közül csaknem 300 fő lett a harcterek, munka-és fogolytáborok és lágerek áldozata. A 2. világháború után, már állami vállalatként a Lemezgyár továbbra is a fejlődés motorja volt, 1992-ig, végső bezárásáig. A munkanélküliek jelentős aránya, a lakosság számának csökkenése ellenére a csodálatos természeti környezetben elterülő település minden feltétellel rendelkezik ahhoz, hogy újra felemelkedjen és virágzásnak induljon.

Borsodnádasd 2807 hektáron terül el, lakossága a legutóbbi adatok szerint 3573 fő.

Tisztelt Látogató!

Borsodnádasd Város Önkormányzata és minden lakója nevében szeretettel köszöntöm honlapunkon. Nagyon örülök annak, hogy ha csak virtuálisan is, ellátogatott hozzánk.

Mi büszkeséggel, lokálpatriótákként kicsit elfogultsággal fordulunk értékeink felé, s szeretjük azt másoknak is bemutatni. A szűk völgyekben megbúvó utcáinkat gyönyörű, vadban gazdag erdőségek övezik, s csábítják túrázásra a természet szerelmeseit. Jó vizű forrásaink, horgásztavaink évtizedek óta vonzzák magukhoz az ország minden tájáról az ideérkezőket.

Különleges település szerkezetünk, amely a barkó paraszti népesség és a lemezgyárba betelepülő külhonos munkásság együttélése révén alakult ki a 19. században, a mai napig tudományos kutatások tárgyát képezi. Gazdag népi hagyományainkat vendégszerető helyi polgárok ápolják, az ország más pontjaihoz képest jelentős számú civil szervezeteinkben. A közvetlen környezetünkben található kiemelt turisztikai célpontok (Eger, Szilvásvárad) felé jó kiindulópontot találhat Borsodnádasdban, bármely kirándulásra vágyó utazó.

Kívánom, hogy honlapunkon mindenki találja meg az őt érdeklő témákat, információkat, s az elszármazott nádasdiak pedig egy nosztalgikus visszatekintéssel új kapcsolódási lehetőségre leljenek oldalainkon.