Archív hírek
Sági Tibor: Üdvözlet Borsodnádasdról
BEVEZETŐ
Borsodnádasdon a helytörténeti kutatás nagy hagyományokra tekint vissza. Az elmúlt nyolcvan esztendőben Kávay Gáspár, Bárczy Zoltán, Nemcsik Pál és társaik szinte minden részletre kiterjedően feltárták településünk múltját. Az utóbbi másfél évtized gyűjtő- és kutatómunkái azonban bebizonyították, hogy vannak még feltáratlan, nagyközönség elé nem tárt „fehér foltjai” városunk történelmének. E könyv bevallottan arra vállalkozik, hogy minél szélesebb körben tovább növelje a Borsodnádasdhoz kötődő emberek ismereteit, ezáltal erősítse az önbecsülést és a lokálpatriotizmust. Másrészt a rendkívül gazdag, színes történelmi múlt bemutatása egy idelátogató vendég számára is érdekfeszítő lehet.
A könyv gerincét a régi borsodnádasdi képes levelezőlapok adják. Hazánkban mind több település vállalkozik arra, hogy kiadványokban mutassa meg több évtizeddel ezelőtti arculatát. A képeslapokat megjelenítő művek kiadása szinte divattá vált az utóbbi években. Persze e törekvések során a nagyobb városok könnyebb helyzetben vannak, hiszen róluk a múltban jóval több képeslap jelent meg, mint a kisebb településekről. Borsodnádasd mindig az utóbbiak közé tartozott, ennek ellenére több mint százféle helyi témájú képeslapot ismerünk. Ez elsősorban a Lemezgyárnak köszönhető, ezért a könyvben bemutatott lapok többsége a gyárat, és annak településformáló hatását (kolóniák, tavak, templomok, Kaszinó, Olvasó Egylet, iskola, kórház, vasút, cserkészet) mutatja be. Nem maradnak el a befogadó településrész, a falu csekély számú, de annál szebb és különlegesebb levelezőlapjai sem.
A képeslapok varázsát elsősorban az adja, hogy készítésükkor egy pillanatra
megállt az idő, és utána a táj, a település, az emberek már sohasem voltak
ugyanazok, mint előtte. A könyvben megtekinthető képek egy olyan hajdanvolt
világba visznek el mindannyiunkat, amely örökre eltűnt, s csak az idősebbek
emlékezetében él tovább. Ezért fontos megmutatnunk őket a fiatalabb
generációknak is.
A mintegy nyolcvan régi borsodnádasdi képeslapon rácsodálkozhatunk arra, hogy
lakóhelyünk mennyit változott az elmúlt száztíz esztendőben. A tájképek a
természeti környezet fokozott védelmére és megóvására intenek. Az elbontott,
gyakran míves épületek képe, a közterületek rendezettsége az épített környezet
értékeinek felismerésére, a szépre, jóra való törekvésre szólít.
A képeslapok kiadóinak bemutatása helytörténeti érdekességgel bír. A kísérő
szöveg adatokkal szolgál a képeslap témáját illetően. A szorosan vett
történelmi információk (évszámok, személyek, helyszínek) mellett itt nyílt
alkalom a nagyközönség számára egyáltalán vagy kevéssé ismert tények közlésére.
Az „ismeretlen ismerősök” közé azok a településünkön született vagy más módon
ide kötődő személyek tartoznak, akiket a helyi köztudat csak nagyon csekély
mértékben tart számon.
A két legendás gyárigazgató Quirin Lajos és fia József, a tűzihorganyzás hazai
megalapítója Hammerstein Péter, a soproni „harcéta” Szathmáry-Király Ádám, a
szociáldemokrata Büchler József, az erdész Roller Kálmán, a szónok Tarcsafalvy
Anaklét Lajos, a „Világ Igaza” szalézi Ádám László, a nőgyógyászat kiemelkedő
alakja Kubinyi Pál és társaik mind a borsodnádasdi történelem szerves részei voltak,
méltók a megemlékezésre.
A képeslapok, azok leírása és a helytörténeti adalékok mellett a könyv korabeli
forrásokat is bemutat. Jelentős részük a gyáralapító Rimamurány-Salgótarján
Vasmű Rt. legendás munkásjóléti intézkedéseit mutatja be a tulajdonos, a
munkások és a külső szemlélő szemszögéből. A jelen történelmi kor megengedi,
hogy mindenféle elfogultság nélkül tudjunk ítéletet alkotni az RMST Rt.
üzempolitkájáról.
Az eredeti források másik csoportját a korabeli újságcikkek alkotják a nádasdi népélet, szénbányászat, lemezgyár, hitélet, kultúra témakörében. Külön színfoltot jelenthetnek az olvasó számára neves írók, közéleti személyiségek (Gárdonyi Géza, Szabó Zoltán, Szabó Dezső, Déry Tibor, Mécs László, Kopátsy Sándor) településünkkel kapcsolatos írásai. A helyi költők (Kávay Gáspár, Pál István) verseinek, a Quirin család történetének, a korabeli dokumentumoknak a közvetlenség, a hitelesség a legnagyobb erénye.
A könnyedebb hangvételt képviselik a könyvben a levélrészletek, MTI hírek,
adomák, történetek, ellenpontként pedig a gyár környezetszennyezése jelenik
meg.
A Borsodnádasdi Helytörténeti Gyűjtemény vendégkönyvébe néhány évvel ezelőtt
egy látogató Marc Bloch francia történész szavait írta: „A levéltárak porában
és a múzeumok csöndjében is az élő embert kell keresni. Itt sikerült
megtalálni”.
Úgy igyekeztem ezt a könyvet összeállítani, hogy a fenti gondolatok igazak
legyenek erre a műre is. Nem elsősorban tudományos, hanem ismeretterjesztő,
szórakoztató kiadványt szerettem volna az olvasó kezébe adni, olyan könyvet,
amelyben bárki aki keresi, megtalálja a borsodnádasdi embert.
Szeretettel ajánlom munkámat mindenkinek, elsősorban azoknak, akik a legtöbbet segítettek: családomnak!
Üdvözlettel:
Sági Tibor
