Az óvodában a tehetség fejlesztése sajátos körülmények között zajlik. Viszonylag kevés az a gyerek, akinek a tehetsége korán megnyilatkozik (kiválóan rajzol, énekel, számol fejben stb.), de a tehetség-ígéretek felfedezése és fejlesztése igazi kihívás az óvodapedagógus számára. Az óvodai tehetséggondozás a tehetség-ígéretek megtalálásával kezdődik, majd a fejlesztés egyénre szabott módjaival folytatódik.
A tehetséges kisgyerekek korai jellemzői:
- meglepő pontosságú, illetve részletességű hosszú-és rövid távú memória,
- az átlagnál sokkal hosszabb ideig képesek egy dologra figyelni,
- gyorsan kialakuló, változatos és gazdagszókincs,
- fejlett képzelőerő, amely megnyilvánulhat korai szerep játékokban
- korai figuratív rajzolás(rajzolás közben mondja, hogy mit rajzol éppen)
Célunk: Óvodai szinten a tehetség ígéretének felismerése, tehetségük kibontakoztatásának segítése. Lehetőségek és a feltételek megteremtésével speciális szükségletek kielégítése Differenciált feladatellátással, egyéni és mikro csoportos foglalkoztatási formában a képességeik fejlesztése. A gyermekek folyamatos nyomon követése. A tehetségfejlesztést az óvodapedagógusok hatékonyan építik be nevelőmunkájukba.
Az óvodában a tehetséges gyermekek fejlesztése történhet
- az óvodai csoportban,
- illetve kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozásokon.
Pedagógiai programunk alapján a vizuális, irodalmi, zenei nevelés terén a tehetséges gyermekek számára csoportokon belül is lehetőséget biztosítunk egyéni képességeik kibontakoztatásához. Az óvónők egyéni megfigyelések alapján kiválasztják a tehetséges gyermekeket, akiknek külön tevékenységeket szerveznek a csoportszobákban. Az óvodai csoportban a tehetség-fejlesztés a mindennapi cselekvéses helyzetekbe van beépítve, a gyerekek szabadon dönthetnek, hogy részt vesznek-e a felkínált tevékenységben. Ezek a helyzetek nyitottak, bármikor bárki bekapcsolódhat vagy kiléphet a tevékenységből. Természetesen ezek a foglalkozások is játékosak. Ez hozzájárul az óvodás gyermek személyiségének alakulásához, amelyet az érzelmi biztonságot nyújtó, támogató környezet és az óvónő személyisége is segít.
Óvodánkban megalakítottuk a Tánc, valamint a Nyelvi előkészítő tehetség műhelyeket kellő létszámú jelentkező esetén. A műhelyek vezetői a gyermekek csoportos óvónőinek véleménye, megfigyelései alapján választják ki a gyerekeket. Ezzel lehetőséget biztosítunk az átlagtól pozitív irányban eltérő gyermekek képességeinek kibontakoztatására. Fontos a tehetség műhelyek munkájának dokumentálása: tematikus tervek készítése és a foglalkozásokról nyilvántartás vezetése 2018-2019-es nevelési évtől kezdődően a megfigyelések alapján rátermett óvodásoknak külön Tánc-Műhelyt szervezünk, a szülők hozzájárulásával. Itt a tehetséges gyerekek hozzáértő pedagógusok segítségével népi és modern tánc lépéseit sajátíthatják el.
Ez egy lehetőség, hogy a tehetséggondozás keretében a gyermekek megismerkedjenek, illetve elsajátítsák a néptánc alaplépéseit. Célunk még, a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés felkeltése. A zene, a mozgás, az énekes játék a gyermeki lét egyik legfőbb öröme lehet. Ezek a külön foglalkozások kiegészítik, megerősítik a csoportban tanult mozgásformákat, a megismert népszokásokat. Úgy gondoljuk, hogy a tánc, a játék a közösségi együttlétet, a szórakozás lehetőségét, a mozgáskultúra, a ritmusérzék, a figyelemkoncentráció fejlődését elősegíti. Emellett a gyermekek szocializációját (pl. egymásra figyelés, udvariasság, segítőkészség, tolerancia, humánus magatartás, stb.) is nagy- mértékben formálja. Minden olyan képességterületet fejleszt, formál, amelyek fontosak az iskolába lépéshez. Ilyenek pl. a testséma, térdifferenciálás, testkép, oldaliság, szabálytudat, stb.
Összességében elmondhatjuk, hogy a tánc, a mozgás, a játék nagyon fontos a testi-lelki egészség kialakulásában.
Ezeken a foglalkozásokon részt vevő gyerekek mozgáskultúrája fokozott mértékben fejlődik. Ez lehetőséget ad számukra, hogy későbbi iskolai tanulmányaik során még intenzívebb formában ismerkedjenek meg néptánc, modern tánc esetleg verseny táncformákkal.
2019-2020-as nevelési évtől kísérleti jelleggel a fogékony, nem beszédhibás gyermekek Angol nyelvi előkészítésben részesülhetnek szüleik beleegyezésével. A foglalkozásokat játékos keretek között megfelelő szakember tartja.
A korai nyelvtanítás mellett szól az, hogy gyermekeink "nyelvre való hangoltsággal" érkeznek a világra. Születésünkkor ugyanis olyan fonetikai bázis birtokosai vagyunk, amely segítségével -elvileg- bármely nyelvet képesek lennénk anyanyelvi szinten elsajátítani. A baba egészen kicsi kortól képes egy vagy több idegen nyelv között különbséget tenni a hangzás alapján.
Tapasztalatok igazolják, hogy a későbbi, tudatos nyelvtanulást is hatékonyabbá teszi, ha gyermekként már találkozott valaki az adott idegen nyelvvel. Ezért akik gyermekkorban kezdik az idegen nyelvet elsajátítani, rendszerint magasabb szintet érnek el. Azért célszerű tehát a kicsik nyelvi rugalmasságát kihasználni, mert akcentusmentesen akkor fog beszélni idegen nyelven, ha ebben az életszakaszban tapasztal más nyelvi sajátosságot. A kicsik nyitottak, nincsenek szociális gátlásaik, bátrabban mernek kommunikálni
Mindezek csak az egészséges fejlődésmenetű gyermekekre vonatkoznak. Ha a kicsi beszédfejlődési menetében zavar tapasztalható,(pl. ha beszéde későn indul, ha anyanyelvi bázisa nehezen épül, ha beszédmegértési problémája van, ha sok hanghibával beszél, már más a helyzet. Ezeknek a zavaroknak a maradványtünetei iskolai teljesítményzavarokat vetítenek előre, s feltétlenül logopédiai segítséget igényelnek. Ezért semmiképp nem javasolt idegen nyelv tanításával terhelni, zavarni. A kora gyermekkori jelek már a szülő számára feltűnnek. Az átlagosnál később kezd beszélni, szókincse nehezen gyarapszik, sokáig használ dajkanyelvet. Nincs érzéke a rímekhez, ritmushoz és más logopédiai problémával küzd. Az a kisgyermek, akinek anyanyelvén is nehézségei vannak, akinek gyenge a beszédhanghallás, hosszabb szavakat nem képes hibátlanul kimondani, anyanyelvén is összetéveszti a hasonló szavakat, számára a korai nyelvtanítással komoly zavart okozhatunk.
További érv a korai nyelvtanítás mellett, hogy a gyermekkori "nyelvtanulás" alapvetően különbözik a későbbi életkorokban zajló nyelvtanulástól. A kicsiknél játékosan, a későbbiekben már tudatosan, sokszor fáradságos, megerőltető, nehézkes folyamat. Az óvodások mire iskolába kerülnek, nagy szókinccsel rendelkeznek, pozitív élményük lesz a nyelvtanulás iránt. Egy bizonyos alapot ők már kapnak. Közösen, csoportosan oldják meg a feladatokat, amely összetartást, fegyelmet és alkalmazkodóképességet alakíthat ki, ami későbbi életük, valamint személyes jellemfejlődésük pozitív előrehaladását tekintve nélkülözhetetlen. Ezt segítik a játékos szituációs feladatok, körjátékok, a közös énektanulás, valamint a pedagógus által pozitív visszacsatolás.
Elsődleges cél:
- megismertetni és megszerettetni a nyelvet-
- örömteli nyelvtanulást, sikerélményt biztosítani-
- fenntartani és megtartani a nyelv iránti érdeklődésüket, kíváncsiságukat-
- kommunikációs készségük fejlesztése, játékos szituációkon keresztül, mondókák, énekek, kis versikék játékos tanulása, valamint az élő és élettelen környezetük megnevezése.
Intézmények