Borsodnadasd.hu

Köszöntjük Borsodnádasd honlapján!

Pályázatok


TOP-2.1.2-15-BO1-2016-00010	TOP-1.2.1-16-BO1-2017-00013	TOP-1.4.1-19-BO1-2019-00028	TOP-3.1.1-15-BO1-2016-00015

Eljárási illeték:

A gyámhivatalai eljárás illetékmentes.

Az eljárás költségeit a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 16.§. (2) - (4) bekezdés kivételével szintén az eljáró szerv viseli.

Gyámhivatal döntéseinek kézbesítése:

A Gyámhivatal döntéseit általános gyakorlatként postai kézbesítéssel, tértivevényes levélben kapják kézhez az érintettek. Ezen kívül lehetőség van a személyes átvételre is.

Jogorvoslati lehetőségek:

A 2004. évi CXL. Tv. 4.§. (3) bekezdése, valamint a 98-113. §. szerint az ügyfél a döntés kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül fellebbezést, a jogerőre emelkedést követően a tudomásszerzésről számított 15 napon belül újrafelvételi kérelmet, egy éven belül méltányossági kérelmet, jogszabálysértés esetén pedig bírósághoz keresetet nyújthat be a jogerős határozat átvételét követő 30 napon belül.

Gondnokság

I.Az ügytípus megnevezése

Gondnokság alá helyezés és megszüntetés

II. Ügyintézési útmutató

Cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú személy, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyez. A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gyámhatóság rendel gondnokot.

A gondnokság alá helyezés szükségessége különösen akkor áll fenn, ha a gondnokság alá helyezendő személy személyi és vagyoni érdekvédelmi csak a gondnokság alá helyezéssel biztosítható.

Vonatkozó jogszabályok:

1959. évi IV. törvény 12. §.-21.§

149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 131 - 145. §. ,

III. Ügyintézési folyamat leírása:

A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti per indítására a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér és az ügyész jogosult. Amennyiben nincs perindításra jogosult hozzátartozó, vagy a pert nem kívánja megindítani, abban az esetben a gyámhivatal jogosult a pert megindítani.

A perindítás előfeltétele a gondnokság alá helyezendő személy elmebeli állapotáról készült szakorvosi vélemény beszerzése. Ezt a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes vagy a gyógykezelést ellátó pszichiátriai gondozó intézetétől (Kiskunfélegyházán a Városi Kórház Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozój vezető főorvosa - Korond u. 5.), illetve a gyógykezelést végző ideg- és elmegyógyintézettől lehet kérni.

A keresetlevelet a jogosultnak a gondnokság alá helyezendő állandó lakóhelye szerinti, vagy

a bentlakásos szociális intézmény vagy fekvőbeteg gyógyintézet helye szerint városi bírósághoz kell benyújtani, vagy panaszfelvételi napon (Kiskunfélegyházán minden pénteken) személyesen beadni vagy elmondani..

A keresetlevélhez mellékelni kell a szakorvosi véleményt, a gondnokság alá helyezendő személy születési anyakönyvi másolatát, a tulajdonát képező ingatlan tulajdoni lapját.

A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gyámhatóság rendel gondnokot.

Gondnokul elsősorban hozzátartozót kell kirendelni, amennyiben nincs olyan hozzátartozó, aki a gondnokság viselésére alkalmas, akkor a gyámhivatal hivatásos gondnokot rendel. A hozzátartozók közül előnyben

A gondnok a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője.

A gondnok működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll.

Működéséről, a gondnokolt helyzetéről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhivatalnak.

A gondnok a vagyonkezelésről - eltérő rendelkezés kivételével - évente köteles számot adni, melyet a letölthető formanyomtatványon kell benyújtani..

A gondnokság megszűnik, ha a gondnokság alatt álló meghal, vagy a bíróság a gondnokságot megszünteti.

A gyámhatóság a gondnokot tisztségéből felmenti, ha

a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette
a gondnokolt meghalt
a gondnok fontos okból a felmentését kéri
utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének is akadályát jelentette volna.

A gyámhatóság a gondnokot tisztségéből elmozdítja, ha a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti vagy olyan cselekményt követ el, amellyel a gondnokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti.

Szülői ház elhagyása

I. Az ügytipus megnevezése

Szülői ház elhagyásának engedélyezése

II. Ügyintézési útmutató

A szülők a szülői felügyelet körébe tartozó gondozási, nevelési feladatuk körében saját háztartásukban kötelesek gondoskodni kiskorú gyermekük állandó lakásáról.

A gyámhivatal a 16. életévét betöltött gyermek számára engedélyezheti a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, ha az fontos okból érdekében áll.

Vonatkozó jogszabályok:

1952. évi IV. tv. (Csjt.) 77. §. (2) bekezdése

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 21. §.

1997. évi XXXI. tv. 114. §. g.) pont

III. Ügyintézési folyamat leírása:

Az eljárás kérelemre indul, a kérelmet a gyámhivatalnál írásban vagy szóban terjesztheti elő a gyermek, a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy a gyermeket gondozó szülő.

Az eljárás során a gyámhivatal meghallgatja a szülőt és azt a személyt, akihez a gyermek költözik, illetve háztartásában környezettanulmányt készít.

Az eljárás során a gyámhivatal megvizsgálja, hogy a megjelölt helyen a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása miképpen biztosítható.

A szülői ház elhagyásának engedélyezése a gondozás, nevelés kivételével a szülők felügyeleti jogát és tartási kötelezettségét nem érinti, ezt a gyámhivatal a határozatában megállapítja.

Amennyiben a gyámhivatal a kérelmet elutasítja és a gyermek már engedély nélkül elhagyta a szülői házat, kötelezi a gyermeket a visszatérésre.

Amennyiben a feltételek megváltoznak, az engedély visszavonható.

Gyámság

I.Az ügytipus megnevezése

Gyám kirendelése, felmentése

II. Ügyintézési útmutató

Az a gyermek, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik, részére a gyámhivatal gyámot rendel.

Vonatkozó jogszabályok:

1952. évi IV. törvény (Csjt.) 93 - 110. §.

149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 127 - 130. §. , 140 - 143. §.

1997. évi XXXI. törvény 115. §. a.) pont

III. Ügyintézési folyamat leírása:

A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges. A bíróság, az anyakönyvvezető, a hagyatéki leltározást végző és az egyéb államigazgatási feladatot ellátó szervek kötelesek a gyámhatósággal közölni a hivatalos eljárásuk során tudomásukra jutott minden olyan esetet, amelyben valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni.

A gyám kirendelését azonban bármely más szerv vagy személy is kezdeményezheti.

A gyámság viselése elsősorban azt illeti, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végrendeletben gyámul megnevezett (nevezett gyám). A nevezett gyámot csak akkor szabad mellőzni, ha a törvény értelmében gyámságot nem viselhet, vagy a gyámság átvételében gátolva van, vagy ha kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné.

Nevezett gyám nemlétében a gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkalmas rokont, illetőleg a kiskorúval más családi kapcsolatban álló személyt rendel ki gyámul.

Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben nem áll fenn jogszabályban meghatározott kizáró körülmény.

A gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, nevelője, vagyonának kezelője és törvényes képviselője.

A gyám működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll.

Működéséről, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhivatalnak.

A gyám a vagyonkezelésről - eltérő rendelkezés kivételével - évente köteles számot adni.

A gyámság megszűnik, ha a gyámság alatt álló meghal, szülői felügyelet alá kerül, vagy nagykorúságát eléri.

A gyám tisztsége megszűnik a gyámság megszűnésével, vagy a gyámhivatal általi felmentésével, vagy elmozdításával.

Családba fogadás

I. Az ügytipus megnevezése

Családba fogadáshoz hozzájárulás

II. Ügyintézési útmutató

Ha a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt gyermekét átmenetileg nem képes gondozni és nevelni, kérheti a Gyámhivatal hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család befogadja.

Vonatkozó jogszabályok:

1997. évi XXXI. tv. 70. §., 71. §., 114. §. e.) pontja,

149/1977. (IX. 10.) Korm. rendelet 92. § - 94. §.

III. Ügyintézési folyamat leírása:

Az eljárás a szülő, illetve szülők együttes kérelmére indul. A szülő által megjelölt személy csak akkor fogadhatja családjába a gyermeket, ha ezt vállalja és erre alkalmas. A gyámhivatal személyesen meghallgatja a szülőt, a szülő által megjelölt családba fogadó személyt és vizsgálja annak alkalmasságát, környezettanulmányt készít. A gyámhivatal meghallgatja az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket is az ügyben.

Ha a családba fogadni szándékozó személy alkalmas a feladatra, úgy a gyámhivatal a gyermek részére gyámul rendeli ki. A családba fogadást évente felül kell vizsgálni. A családba fogadást meg kell szüntetni, ha a felek kérik, ha nem áll a gyermek érdekében, vagy ha megszűnt a megalapozó ok. Ha a családba fogadás megszűnik, de a vér szerinti család továbbra sem alkalmas a gyermek nevelésére, a gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik.

Örökbefogadás

I. Az ügytípus megnevezése

Örökbefogadás engedélyezése

II. Ügyintézési útmutató

1. Az örökbefogadás előtti eljárás

Az örökbefogadás előtti eljárás azt hivatott biztosítani, hogy az örökbe fogadandó gyermek az örökbefogadásra felkészült és arra alkalmas személyek családjába kerülhessen.

Az eljárás jogi alapja:

1997. évi XXXI. tv. 112. §. a.) pontja,

149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 38. §, 39. §., 39/A. §.

Az eljárás az örökbe fogadni szándékozó kérelmére indul, melyet a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központjánál: 6000 Kecskemét, Balaton u. 24. szám alá kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: születési, házassági anyakönyvi kivonatot, háziorvosi

igazolást és jövedelmi viszonyokról szóló igazolást.

Az örökbe fogadni szándékozónak pszichológiai alkalmassági vizsgálaton, örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelenni. A szakszolgálat a kérelmező családi- és lakáskörülményeiről a helyszínen győződik meg.

A Gyermekvédelmi Központ az ügyfél kérelmére valamennyi iratot megküldi Gyámhivatalunknak.

A gyámhivatal környezettanulmányt végez, meghallgatja az ügyfeleket és dönt az örökbefogadásra alkalmassá nyilvánításról. Ha az alkalmasságot megállapítja a gyámhivatal, akkor annak érvényessége 2 év, és l évvel meghosszabbítható. Az örökbefogadásra alkalmas személyt a Gyermekvédelmi Szakszolgálat felveszi a nyilvántartásba és az ügyfél kérelmére továbbíthatja adatait az országos nyilvántartás felé is.

2. Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás

Az örökbefogadás célja, hogy olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek. Az örökbefogadással az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolat jön létre. Örökbefogadó csak az a cselekvőképes nagykorú személy lehet, akit a Gyámhivatal örökbefogadásra alkalmassá nyilvánított.

Az örökbefogadás lehet nyílt és titkos.

Nyílt örökbefogadás során a szülő hozzájárul, hogy gyermekét az általa megnevezett személy fogadja örökbe. Nyílt örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő vonatkozásában az öröklési jog fennmarad.

Titkos örökbefogadásra akkor kerülhet sor, ha

- a szülők hozzájárultak, hogy gyermeküket általuk ismeretlen személy örökbe fogadja, vagy

- a szülőknek nincs szülői felügyeleti joga a gyermek felett, vagy

- a gyermeket a Gyámhivatal tartós nevelésbe vette, vagy

- a gyermeket a Gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette és örökbe fogadhatónak nyilvánította.

Az eljárás jogi alapja:

1952. évi IV. törvény (Csjt) 47. § - 50. §.,

1997. évi XXXI. tv. 112. §. d.) pontja,

149/1997. (IX.10.) Korm.rendelet 40. § - 47. §.

Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul.

A feltételek fennállása esetén a gyermeket a Gyámhivatal legalább 3o napra kötelező gondozásra helyezi ki az örökbe fogadni szándékozó háztartásába. Ez idő alatt a gyermek családba történő beilleszkedését figyelemmel kell kísérni.

Ennek eredményes eltelte után az örökbefogadást a Gyámhivatal határozattal engedélyezi.

A kérelemhez mellékelni kell az örökbe fogadni szándékozó

alkalmasságát tanúsító jogerős gyámhivatali határozatot,
a szülő házastársa, illetve rokon általi örökbefogadás esetén:
az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó fennállására vonatkozó nyilatkozatát,
az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot,
az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt,
a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról,
a születési és a házassági anyagkönyv kivonatát,
a jövedelem viszonyairól szóló igazolást.

Átmeneti nevelés

I. Az ügytipus megnevezése

Átmeneti nevelésbe vétel és megszüntetése

II. Ügyintézési útmutató

Ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, vagy a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható, a gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi és nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve fogyatékos, vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el, továbbá részére gyámot rendel.

Vonatkozó jogszabályok:

1997. évi XXXI. tv. 77. § - 79. §, 109. §. d.) pontja

1491997. (IX. 10.) Korm. rendelet 99. § - 110. §.

III. Az ügyintézési folyamat leírása:

Az eljárás indulat a szülő(k) kérelmére, más szerv, személy kezdeményezésére, vagy az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő hatóság intézkedésének felülvizsgálata során.

Az eljárás során a gyámhivatal meghallgatja a szülőt és feltárja azokat a körülményeket, amelyek a szülőt akadályozzák a gyermek nevelésében és a veszélyeztetettség elhárításában, továbbá a gyermek személyiségével, neveltségi és egészségi állapotával kapcsolatos körülményeket.

A gyámhivatal a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szakvéleményére alapozott elhelyezési javaslatot szerez be a gyermekvédelmi szakszolgálattól.

A gyámhivatal az átmeneti nevelés elrendeléséről határozatban dönt. A szülők szülői felügyeleti joga szünetel az átmeneti nevelés ideje alatt, ezért a gyermek részére gyámot rendel. Az átmeneti nevelést évente (három év alatti gyermek esetén félévente) felül kell vizsgálni.

Amennyiben a szülők saját hibájukból nem változtatnak körülményeiken az átmeneti nevelés megszüntetése érdekében, vagy a gyermekkel nem tartanak rendszeres kapcsolatot, akkor a gyámhivatal pert indíthat a szülői felügyeleti joguk megszüntetése iránt, vagy a gyermeket örökbe fogadhatónak nyilváníthatja.

A gyámhivatal a szülő kérelmére vagy hivatalból a gyermek átmeneti nevelésbe vételét megszünteti, ha annak okai már nem állnak fenn.

Otthonteremtési támogatás

I. Az ügytipus megnevezése

Otthonteremtési támogatás megállapítása

II. Ügyintézési útmutató

Az otthonteremtési támogatás megállapításának célja az, hogy annak a fiatal felnőttnek a lakhatása megoldását segítse, akinek legalább hároméves időtartamú folyamatos - a gondozási helyén töltött - nevelésbe vétele a nagykorúságával szűnt meg és készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának mértéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát A készpénzvagyonba a fiatal felnőtt árvaellátásából és keresményéből származó megtakarítást nem lehet beszámítani!

Mire használható a támogatás?

Felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújításra vagy bővítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására bérlői jogviszony megvásárlására. stb.

Vonatkozozó jogszabályok:

Gyvt. 1997. évi XXXI. Tv. 25-26. §.

Gyer. 149/1997. (I.10.) Korm.s. 77-81. §.

III. Ügyintézési folyamat leírása

A kérelmet és a hozzá szükséges mellékleteket a letölthető kérelemnyomtatványon tartalmazza.

A támogatás iránti igényt a kérelmező, a lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnál, a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb 24. életévének betöltéséig, vagy ha a nagykorúvá vált fiatal felnőtt még tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban áll, a tanulmányinak befejezéséig, de legkésőbb 25. évének betöltéséig nyújthatja be.

A fiatal felnőtt köteles az otthonteremtési támogatás felhasználásáról a határozatban megállapított időig okmányokkal igazoltan elszámolni.

E határidő elmulasztása jogvesztő!

Az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra a gyámhivatal jogosult 5 évi időtartamra elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba!

Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt a gyámhivatal kötelezi a pénzbeli ellátás visszafizetésére!

Gyermektartásdíj megelőlegezése

I. Az ügytípus megnevezése

Gyermektartásdíj megelőlegezése , felfüggesztése, megszüntetése

II. Ügyintézési útmutató

Ez a pénzbeli ellátási forma azoknak a gyermekeknek az érdekét szolgálja, akiknek külön élő szülője a tartáshoz átmenetileg nem tud hozzájárulni. Helyettük az állam előlegezi meg a tartásdíj összegét, amelyet a kötelezett szülőnek kamatostól vissza kell fizetnie az államnak. A meg nem térült összeget adók módjára kell vele szemben behajtani.

Vonatkozó jogszabályok:

Csjt. 1952. évi IV. tv. 69/A. §. 69/D. §.

Ptk. 1959. évi IV. tv. 232. §. (2) bekezdés

Gyvt. 1997. évi XXXI. tv. 22-24. §.

Gyer. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 69-76. §.

Art. 1990. évi XCI. Tv. az adózás rendjéről

III. Ügyintézési folyamat leírása:

Az eljárás a tartásdíjra jogosult gyermek gondozó szülőjének, törvényes képviselőjének illetve a nagykorúvá vált, középiskolai tanulmányait folytatót, legfeljebb huszadik életévét betöltő jogosult gyermeknek kérelmére indul. Eljárásra a kérelmezők állandó lakóhelye szerinti gyámhivatal az illetékes.

A kérelmet és a hozzá szükséges mellékleteket a letölthető kérelemnyomtatvány tartalmazza.

A gyámhivatal:

ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítja, az a kérelem benyújtása napjától esedékes, legfeljebb 3 évig tart. A folyósítás indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 3 évre ismét elrendelhető.

a gyermektartásdíj folyósítását legfeljebb hat hónapra felfüggeszti, ha
a kérelmező körülményeiben változás állt be,
eredménnyel járt a végrehajtás,
a kötelezett a kérelmező részére közvetlenül fizet tartásdíjat,
a gyermek ideiglenes elhelyezését elrendelték.

a megelőlegezést megszünteti, ha:

- a gyermek a külön élő szülő vagy más személy gondozásába kerül
- a gyermek nagykorúvá vált és nappali tagozatos tanulmányokat nem folytat,
- a gyermekek átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyámhivatal,
- a kötelezett szülő meghalt.

Kapcsolattartás

I. Az ügytípus megnevezése

Kapcsolattartás szabályozása és annak végrehajtása

II. Ügyintézési útmutató

A kapcsolattartás célja, hogy

a gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá
az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően elősegítse.

Jogszabályok.

Gyvt. 1997. évi XXXI. tv. 114. szakasz

Gyer. 149/1997. (IX. l0.) Korm. r. 27-33. szakasz

Csjt. 1952. évi IV. tv. 92. szakasz

III. Ügyintézési folyamat leírása:

A gyámhivatal vita esetén a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik.

A kérelemhez csatolni kell a házasság felbontásáról szóló jogerős bírósági ítéletet.

A kapcsolattartási jog formái: folyamatos és időszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatása, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés.

A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá - ha a szülő nem él vagy tartósan akadályozott, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa jogosult.

A gyámhivatal a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával - tárgyalás megtartásával - rendezi. Ennek során a szülő és más kapcsolattartásra jogosult a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról és időtartamáról, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről, az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról, valamint - szükség szerint - egyéb formáiról megegyezhetnek.

Egyezség hiányában a gyámhivatal a szülő és más kapcsolattartásra jogosult méltányos érdekére, körülményeire és a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében határozattal dönt.

A gyámhivatal a kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet elutasítja, ha a jogosult a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette, illetőleg a szülő szülői kötelességeit saját hibájából tartósan nem teljesítette, illetve elhanyagolta és magatartásán nem változtatott.

A gyámhivatal a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében - kérelemre - indokolt esetben:

korlátozhatja
a kapcsolattartás formájának vagy gyakoriságának, továbbá időtartamának megváltoztatásáról dönthet,
szüneteltetését rendelheti el és
megvonhatja.

A jogerős bírósági ítélettől számított 2 éven belül az újraszabályozást csak az illetékes bíróságtól lehet kérni.

A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult a gyermeket a szülő vagy gyermeket gondozó más személy ellen neveli, illetve a kapcsolattartásra vonatkozó jogerős határozatnak szándékosan és ismételten nem tesz eleget. Ebben az esetben a gyámhivatal:

figyelmezteti a szülőt magatartásának következményeire,
végrehajtási bírságot szab ki.

Ezek eredménytelensége esetén a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti per indításának van helye.

Ha a gyermeket nevelő szülő vagy más személy a kapcsolattartást szabályozó jogerős határozatnak önhibájából nem tesz eleget, a gyámhivatal a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségei (pl. utazási költség) viselésére kötelezi.

Kiskorúak házasságkötése

I. Az ügytípus megnevezése

Kiskorúak házasságkötésének engedélyezése

II. Ügyintézési útmutató

A családjogi tv. házasságkötésre vonatkozó rendelkezései szerint, házasságot nagykorú férfi és nő köthet egymással. Indokolt esetben, a 16. életévét betöltött kiskorú férfi vagy nő, is házasságot köthet a gyámhatóság előzetes engedélyével..

Vonatkozó jogszabályok:
Csjt. 1952. évi IV. tv. 10.§. (2) - (4) bekezdés
Gyvt. 1997. évi XXXI. Tv. 114. §. h 125.§. (10) bek.
Gyer. 149/1997, (IX.10.) Korm. R. 34 - 36 §.

III. Ügyintézési folyamat leírása:

A házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a 16. életévét betöltött kiskoru a Gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő.

A kérelmet bármelyik házasulandó fél lakhelye szerinti gyámhivatalnál elő lehet terjeszteni.

A kérelemhez csatolni kell:

A házorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik
A házasulandó felek jövedelemigazolását, melyből megállapítható, hogy a 16. életévét betöltött házasuló illetve meglévő vagy 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van,
A Caládvédelmi Szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást.

A gyámhivatal eljárása során meghallgatja a házasulókat, a kiskorú házasuló törvényes képviselőjét és környezettanulmányt készít.

A bizonyítási eljárás befejezését követően a gyámhatóság határozattal dönt az engedélyezés, illetve elutasítás kérdésében.

A házasságkötési engedély a gyámhivatali határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapig érvényes.

A gyermek családi jogállásának rendezése

I. Az ügytípus megnevezése

A gyermek családi jogállásának rendezése

II. Ügyintézési útmutató

Ezen ügytípus lényege, hogy minden gyermek anyakönyvi bejegyzésében mindkét szülő tényleges adata kerüljön bejegyzésre.

Rendezetlen a kiskorú gyermek családi jogállása, ha a születési anyakönyvi kivonat nem tartalmaz bejegyzést az apa vagy az anya személyét illetően, úgyszintén akkor is, ha egyik szülőre vonatkozóan sincs adat az anyakönyvben.

Amennyiben a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére az anyakönyvvezető által küldött értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül nem kerül sor, úgy a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az eljárást a gyámhivatal folytatja le.

Az eljárás jogi alapja:
Csjt. 1952. évi IV. tv. 34-45. §.
Gyer. 149/1997. (IX.10.) Korm.r. 54-64.§.

A gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében

teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
megállapítja a gyermek családi és utónevét,
képzelt szülő adatait állapítja meg
hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel.

III. Ügyintézési folyamat leírása

Apai elismerő nyilatkozat

Apai elismerő nyilatkozatot tehet az a férfi, akitől a gyermek származik ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni.

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat csak személyesen tehető. A feleket lehetőleg együttesen kell meghallgatni. A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és - ha a gyermek a 16. életévét betöltötte - a gyermeknek a hozzájárulása is.

Az apai elismerő nyilatkozat megtételére lehetőség van a gyermek megszületése előtt is.

Az apai elismerő nyilatkozat megtehető bármely települési önkormányzat anyakönyvvezetője, jegyzője, vagy bármely városi gyámhivatal ügyintézője előtt.

Szükséges iratok:

személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, gyermek születési anyakönyvi kivonata, lakcímkártyája, az anya családi állapotának igazolása, gyermek születése előtt ezen felül: terhességi kiskönyv, igazolás a szülés várható időpontjáról.

Képzelt szülő bejegyzése

A rendezetlen családi jogállású gyermek édesanyja dönthet úgyis, hogy nem kívánja megnevezni gyermeke vér szerinti édesapját.

Ilyenkor az anya kérésére bármikor, illetve a gyermek születésétől számított 3 év elteltével a gyámhivatal hivatalból - lehetőleg az anyával egyetértésben - határozattal dönt képzelt személynek apaként történő bejegyzéséről.

Apaság bírói úton történő megállapítása

Amennyiben a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére az anyakönyvvezető által küldött értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül nem kerül sor, a gyámhivatal beidézi az anyát és jegyzőkönyvet vesz fel az anyával, melyben nyilatkoztatja gyermeke apjának személyéről. Amennyiben az anya megnevezi az általa apának vélt személyt, őt is nyilatkoztatni kell arról, hogy elismeri-e a gyermeket sajátjának. Amennyiben nem ismeri el, erről jegyzőkönyvet vesz fel.

Ezt az eljárást az anya is megindíthatja.

A gyámhivatal a felek meghallgatását követően eseti gondnok kirendelés útján hozzájárul a perindításhoz..

Apaság vélelmének megdöntése

A hatályos jogszabályok értelmében a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. Ez a törvényi vélelem csak a bíróság előtt megfelelő bizonyítási eljárás lefolytatása után dönthető meg.

A megtámadásra a gyermek, a bejegyzett apa, illetve a gyermek halála után leszármazója, ilyenek hiányában az ügyész jogosult.

Az anya kérelmére, a cselekvőképtelen gyermek helyett - a gyámhivatal által kirendelt eseti gondnok jár el.