Pályázatok

TOP-2.1.2-15-BO1-2016-00010 TOP-1.2.1-16-BO1-2017-00013 TOP-1.4.1-19-BO1-2019-00028 TOP-3.1.1-15-BO1-2016-00015

Otthonteremtési támogatás

Otthonteremtési támogatás

I. Az ügytipus megnevezése

Otthonteremtési támogatás megállapítása

II. Ügyintézési útmutató

Az otthonteremtési támogatás megállapításának célja az, hogy annak a fiatal felnőttnek a lakhatása megoldását segítse, akinek legalább hároméves időtartamú folyamatos - a gondozási helyén töltött - nevelésbe vétele a   nagykorúságával szűnt  meg és készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának mértéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb  összegének hatvanszorosát A készpénzvagyonba  a fiatal felnőtt árvaellátásából és keresményéből származó megtakarítást nem lehet beszámítani!

Mire használható a támogatás?
Felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel   járó felújításra vagy bővítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására  bérlői jogviszony megvásárlására. stb.

Vonatkozozó jogszabályok:
Gyvt. 1997. évi XXXI. Tv. 25-26. §.
Gyer. 149/1997. (I.10.) Korm.s. 77-81. §.

III. Ügyintézési folyamat leírása

A kérelmet és a hozzá szükséges mellékleteket a letölthető  kérelemnyomtatványon tartalmazza.

A támogatás iránti igényt a kérelmező, a lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnál,  a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb 24. életévének betöltéséig, vagy ha a nagykorúvá vált fiatal felnőtt még tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban áll, a tanulmányinak befejezéséig, de legkésőbb 25. évének   betöltéséig nyújthatja be.

A fiatal felnőtt köteles az otthonteremtési támogatás felhasználásáról a határozatban megállapított időig okmányokkal igazoltan elszámolni.

E határidő elmulasztása jogvesztő!

Az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra a gyámhivatal jogosult 5 évi időtartamra elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba!
Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt a gyámhivatal kötelezi a pénzbeli ellátás visszafizetésére!

 

Gyermektartásdíj megelőlegezése

Gyermektartásdíj megelőlegezése

I. Az ügytípus megnevezése

Gyermektartásdíj megelőlegezése , felfüggesztése, megszüntetése

II. Ügyintézési útmutató

Ez a pénzbeli ellátási forma azoknak a gyermekeknek az érdekét szolgálja, akiknek külön élő szülője a tartáshoz átmenetileg nem tud hozzájárulni. Helyettük az állam előlegezi meg a tartásdíj összegét, amelyet a kötelezett szülőnek kamatostól vissza kell fizetnie az államnak. A meg nem térült összeget adók módjára kell vele szemben behajtani.

Vonatkozó jogszabályok:
Csjt. 1952. évi IV. tv. 69/A. §. 69/D. §.
Ptk. 1959. évi IV. tv. 232. §. (2) bekezdés
Gyvt. 1997. évi XXXI. tv. 22-24. §.
Gyer. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 69-76. §.
Art. 1990. évi XCI. Tv. az adózás rendjéről

III.  Ügyintézési folyamat leírása:

Az eljárás a tartásdíjra jogosult gyermek gondozó szülőjének, törvényes képviselőjének  illetve a nagykorúvá vált, középiskolai tanulmányait folytatót, legfeljebb huszadik életévét betöltő jogosult gyermeknek  kérelmére indul. Eljárásra a kérelmezők állandó lakóhelye szerinti gyámhivatal az illetékes.

A kérelmet és a hozzá szükséges mellékleteket a letölthető kérelemnyomtatvány tartalmazza.

A gyámhivatal:
  • ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítja, az a kérelem benyújtása napjától esedékes, legfeljebb  3 évig tart. A folyósítás indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 3 évre ismét elrendelhető.
  • a gyermektartásdíj folyósítását legfeljebb hat hónapra felfüggeszti, ha
  • a kérelmező körülményeiben változás állt be,
  • eredménnyel járt a végrehajtás,
  • a kötelezett a kérelmező részére közvetlenül fizet tartásdíjat,
  • a gyermek ideiglenes elhelyezését elrendelték.
  • a megelőlegezést megszünteti, ha:
    • a gyermek a külön élő szülő vagy más személy gondozásába kerül
    • a gyermek nagykorúvá vált és nappali tagozatos tanulmányokat nem  folytat,
    • a gyermekek átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyámhivatal,
    • a kötelezett szülő meghalt.

 

Kapcsolattartás

Kapcsolattartás

I. Az ügytípus megnevezése

Kapcsolattartás szabályozása és annak végrehajtása

II. Ügyintézési útmutató

 

A kapcsolattartás célja,  hogy
  • a gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá
  • az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően elősegítse.
Jogszabályok.
Gyvt. 1997. évi XXXI. tv. 114. szakasz
Gyer. 149/1997. (IX. l0.) Korm. r. 27-33. szakasz
Csjt.   1952. évi IV. tv. 92. szakasz

III.  Ügyintézési folyamat leírása:

A gyámhivatal vita esetén a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik.
A kérelemhez csatolni kell a  házasság felbontásáról szóló jogerős bírósági ítéletet.
A kapcsolattartási jog formái: folyamatos és időszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatása, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés.

A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá - ha a szülő nem él vagy tartósan akadályozott, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa jogosult.
A gyámhivatal a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával - tárgyalás megtartásával - rendezi. Ennek során a szülő és más kapcsolattartásra jogosult a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról és időtartamáról, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről, az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról, valamint - szükség szerint - egyéb formáiról megegyezhetnek.

Egyezség hiányában a gyámhivatal a szülő és más kapcsolattartásra jogosult méltányos érdekére, körülményeire és a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében határozattal dönt.

A gyámhivatal a kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet elutasítja, ha a jogosult a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette, illetőleg a szülő szülői kötelességeit saját hibájából tartósan nem teljesítette, illetve elhanyagolta és magatartásán nem változtatott.

A gyámhivatal a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében - kérelemre - indokolt esetben:
  • korlátozhatja
  • a kapcsolattartás formájának vagy gyakoriságának, továbbá időtartamának megváltoztatásáról dönthet,
  • szüneteltetését rendelheti el és
  • megvonhatja.
A jogerős bírósági ítélettől számított 2 éven belül az újraszabályozást csak az illetékes bíróságtól lehet kérni.

A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult a gyermeket a szülő vagy gyermeket gondozó más személy ellen neveli, illetve a kapcsolattartásra vonatkozó jogerős határozatnak szándékosan és ismételten nem tesz eleget. Ebben az esetben a gyámhivatal:
  • figyelmezteti a szülőt magatartásának következményeire,
  • végrehajtási bírságot szab ki.
Ezek eredménytelensége esetén a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti per indításának van helye.

Ha a gyermeket nevelő szülő vagy más személy a kapcsolattartást szabályozó jogerős határozatnak önhibájából nem tesz eleget, a gyámhivatal a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségei (pl. utazási költség) viselésére kötelezi.

 

Kiskorúak házasságkötése

Kiskorúak házasságkötése

I. Az ügytípus megnevezése

Kiskorúak házasságkötésének engedélyezése

II. Ügyintézési útmutató

A családjogi tv. házasságkötésre  vonatkozó rendelkezései szerint, házasságot nagykorú  férfi és nő köthet egymással. Indokolt esetben, a 16. életévét betöltött kiskorú férfi vagy nő, is házasságot köthet   a gyámhatóság   előzetes engedélyével..

Vonatkozó jogszabályok:
Csjt. 1952. évi IV. tv. 10.§. (2) - (4)  bekezdés
Gyvt. 1997. évi XXXI. Tv. 114. §.  h 125.§. (10) bek.
Gyer. 149/1997, (IX.10.) Korm. R. 34 - 36 §.

III. Ügyintézési folyamat leírása:

A házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a 16. életévét betöltött kiskoru a Gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő.

A kérelmet bármelyik házasulandó fél lakhelye szerinti gyámhivatalnál elő lehet  terjeszteni.

A kérelemhez csatolni kell:

  • A házorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik
  • A házasulandó felek jövedelemigazolását, melyből megállapítható, hogy a 16. életévét betöltött házasuló illetve meglévő vagy 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van,
  • A Caládvédelmi Szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást.

A gyámhivatal eljárása során meghallgatja a házasulókat, a kiskorú házasuló törvényes képviselőjét és környezettanulmányt készít.

A bizonyítási eljárás befejezését követően a gyámhatóság határozattal dönt az engedélyezés, illetve elutasítás kérdésében.

A házasságkötési engedély a gyámhivatali határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapig érvényes.



A gyermek családi jogállásának rendezése

A gyermek családi jogállásának rendezése

I. Az ügytípus megnevezése

A gyermek családi jogállásának rendezése

II. Ügyintézési útmutató

Ezen ügytípus lényege, hogy minden gyermek anyakönyvi bejegyzésében mindkét szülő tényleges adata kerüljön bejegyzésre.

Rendezetlen a kiskorú gyermek családi jogállása, ha a születési anyakönyvi kivonat nem tartalmaz bejegyzést az apa vagy az anya személyét illetően, úgyszintén akkor is, ha egyik szülőre vonatkozóan sincs adat az anyakönyvben.

Amennyiben a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére az anyakönyvvezető által küldött értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül nem kerül sor, úgy a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az eljárást a gyámhivatal folytatja le.

Az eljárás jogi alapja:
Csjt. 1952. évi IV. tv. 34-45. §.
Gyer. 149/1997. (IX.10.) Korm.r. 54-64.§.

A gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében

  1. teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
  2. megállapítja a gyermek családi és utónevét,
  3. képzelt szülő adatait  állapítja meg
  4. hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel.

III. Ügyintézési folyamat leírása

Apai elismerő nyilatkozat

Apai elismerő nyilatkozatot tehet az a férfi,  akitől a gyermek származik ha a törvény értelmében nem kell  más férfit a gyermek apjának tekinteni.

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat csak személyesen tehető. A feleket lehetőleg együttesen kell meghallgatni. A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és - ha a gyermek a 16. életévét betöltötte - a gyermeknek a hozzájárulása is.

Az apai elismerő nyilatkozat megtételére lehetőség van a gyermek megszületése előtt is.

Az apai elismerő nyilatkozat megtehető bármely települési önkormányzat anyakönyvvezetője, jegyzője, vagy bármely városi gyámhivatal ügyintézője előtt.

Szükséges iratok:

személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány,  gyermek születési anyakönyvi kivonata, lakcímkártyája,  az anya családi állapotának igazolása, gyermek születése előtt ezen felül:  terhességi kiskönyv, igazolás a szülés várható időpontjáról.

Képzelt szülő bejegyzése

A rendezetlen családi jogállású gyermek édesanyja dönthet úgyis, hogy nem kívánja megnevezni gyermeke vér szerinti édesapját.

Ilyenkor az anya kérésére bármikor, illetve a gyermek születésétől számított 3 év elteltével a gyámhivatal hivatalból - lehetőleg az anyával egyetértésben - határozattal dönt képzelt személynek apaként történő bejegyzéséről.

Apaság bírói úton történő megállapítása

Amennyiben a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére az anyakönyvvezető által küldött értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül nem kerül sor, a gyámhivatal beidézi az anyát és jegyzőkönyvet vesz fel az anyával,  melyben nyilatkoztatja gyermeke apjának személyéről. Amennyiben az anya megnevezi az általa apának vélt személyt, őt is nyilatkoztatni kell arról, hogy elismeri-e a gyermeket sajátjának. Amennyiben nem ismeri el, erről jegyzőkönyvet vesz fel.

Ezt az eljárást az anya is megindíthatja.

A gyámhivatal a felek meghallgatását követően eseti gondnok kirendelés útján hozzájárul a perindításhoz..

Apaság vélelmének megdöntése

A hatályos jogszabályok értelmében a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. Ez a törvényi vélelem csak a bíróság előtt megfelelő bizonyítási eljárás lefolytatása után dönthető meg.

A megtámadásra a gyermek, a bejegyzett apa, illetve a gyermek halála után leszármazója, ilyenek hiányában az ügyész jogosult.

Az anya kérelmére, a cselekvőképtelen gyermek helyett - a gyámhivatal által kirendelt eseti gondnok jár el.

 

Polgármesteri hivatal

Kapcsolat, szervezet, vezetők

  • Hivatalos név: Borsodnádasdi Polgármesteri Hivatal
  • Székhely: 3671 Borsodnádasd, Köztársaság út 12.
  • Postacím: 3671 Borsodnádasd, Köztársaság út 12.
  • Telefonszám: 06-21-345-70-40, 06-48-442-334, 06-48/542-536
  • Faxszám: Központi: 06-21-345-70-45
  • Központi elektronikus levélcím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • A honlap URL-je: www.borsodnadasd.hu

 

A polgármesteri hivatal alapító okirata


A szerv vezetői:


Kovács Attila polgármester
Telefonszám: 06-21-345-70-41, 06-48-442-334
Faxszám: 06-21-345-70-45
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Ügyfélfogadása: minden hónap páros hét pénteki napján 9.00 órától 11.00 óráig.



Burkovics Róbert jegyző
Telefonszám: 06-21-345-70-41, 06-48-442-334
Faxszám: 06-21-345-70-45
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Ügyfélfogadása : minden péntek 10.00 - 12.00

 

Ügyfélszolgálat vagy közönségkapcsolat elérhetősége

  • Általános hatósági, szociális ügyek

Telefonszám: 06-21-345-70-40, 06-48-442-334
Faxszám: 06-21-345-70-45

Ügyfélfogadási idő:

Hétfő: 8.00 – 12.00
Kedd: zárva
Szerda: 8.00 – 12.00, 13.00 - 16.00
Csütörtök: zárva
Péntek: 8.00 – 12.00

 

  • Pénztár

Telefonszám: 06-21-345-70-40, 06-48-442-334
Faxszám: 06-21-345-70-45

Ügyfélfogadási idő:

Hétfő: 8.00 – 12.00, 13.00 – 15.00
Kedd: zárva
Szerda: 8.00 – 12.00, 13.00 – 15.00
Csütörtök: zárva
Péntek: 8.00 – 12.00

 

Felépítés

Polgármester: Kovács Attila

Alpolgármester: Sági Tibor

Jegyző: Burkovics Róbert

Aljegyző: dr. Rapcsok Balázs

 

A Képviselő Testület tagjai

  • Barcsainé dr. Érsek Rita
  • Cseh Károly
  • Dorkó György (2025. október 13-ig)
  • Kovács Zoárd
  • Sági Tibor
  • Sulyok György
  • Vági Sándor (2026. január 28-tól)

 

Borsodnádasdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

3671 Borsodnádasd, Alkotmány út 3.
Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Telefon: 06-48/442-334

  • Horváth Ádám
  • Horváth Vilmos (1970)
  • Horváth Vilmos (2000)
  • Horváth Vilmos Szabolcs
  • Váradi Zsolt

 

Pénzügyi Bizottság tagjai

  • Barcsainé dr. Érsek Rita - elnök
  • Kovács Zoárd - képviselő
  • Vági Sándor - képviselő

Szociális Bizottság tagjai 

  • Cseh Károly - elnök
  • Kovács Zoárd - képviselő

 

Ön itt van: Home Önkormányzat
X

Right Click

No right click